Nitrátok és nitritek a vízben
Az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ivóvíz szennyező anyag a nitrát.
Nitrátot el lehet távolítani a vízből desztillálással (100%), fordított ozmózissal (85-95%) és ion cserével.
A víz puszta felforralása nem csökkenti a nitrát tartalmat.
Élelmiszerekben tartósítóként alkalmazzák a nátrium nitrátot E251 néven.
Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban.
A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúly kg.
Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására nátrium-nitritté alakulhat, melyből káros nitroaminok képződhetnek.
Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak. Az ivóvízben a nitrát koncentráció határértéke 50 mg/liter.
A nátrium-nitrit (E250) egy kémiai vegyület, (képlete NaNO2), melyet különböző színek fixálására, valamint élelmiszerek (elsősorban hús- és halételek) tartósítására használnak.
A nitritek az élelmiszeriparban kettős célt szolgálnak: egyrészt élénkebbé, tartósabbá teszik az élelmiszer színét, valamint hús- és halételek esetén meggátolja a Clostridium botulinum nevű baktérium elszaporodását, mely a botulizmus nevű mérgezésért felelős.
A kálium-nitrit a gyorsított érlelésű kolbászok és szalámifélék, a nátrium-nitrit a sonkafélék (nyers, pácolt), a hagyományos érlelésű kolbászok, füstölt szalámifélék, hő kezelt húskészítmények, húskonzervek, libamáj (egészben vagy tömbben), a húsos füstölt szalonna és császárszalonna adalékanyaga.
A nátrium-nitrátot szintén pácolt húskészítmények és húskonzervek, a kálium-nitrátot a kemény, félkemény és fél lágy sajtok valamint a pácolt hering készítésekor adagolják a termékekhez.
Napi maximum megengedett beviteli mennyiség 0,06 mg/testsúly kg.
A gyomorba került nitritekből és az ott jelenlévő fehérjékből káros nitroaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.
Az ivóvízben a nitrit koncentráció határértéke 0,5 mg/liter.
Fontos , hogy a nitrátokat és nitriteket el lehet távolítani a vízből desztillálással (100%), fordított ozmózissal (85-95%) és ion cserével.
A víz puszta felforralása nem csökkenti a nitrát és nitrit tartalmat.
Hogyan jut be szervezetünkbe
Mivel a nitrát főként a mezőgazdaságban, valamint az élelmiszeriparban használatos, leginkább a táplálék, valamint az ivóvíz útján juthat a szervezetünkbe.
A termesztett zöldségek és gyümölcsök nitrát tartalma függ a termesztett növény fajtájától, a termesztési módszertől, a felhasznált műtrágyától, az évszaktól, valamint a fénytől. A nitráttartalom alapján 3 csoportot különböztetünk meg. A leveles zöldségeknek (saláta, cékla, spenót, zeller) van a legnagyobb nitrát tartalma (>1000 mg/kg), 100–1000 mg/kg-os, közepes nitrát tartalommal jellemezhető a burgonya, a káposzta, a tavaszi zöldségek, a répa, a zöldbab és a padlizsán, míg a harmadik kategóriában a legalacsonyabb nitráttartalommal rendelkező növények vannak (<100 mg/kg): spárga, hagyma, friss gyümölcsök, paradicsom, zöldpaprika, szójabab-csíra, gomba, gyümölcsök, mint ribizli, egres, málna, cseresznye, szamóca.
A gabonák átlagosan 0,5-16 mg/kg nitrátot tartalmaztak, a tehéntejben található nitrátot 5 mg/l alatti értékre becsülik, a sajtban viszont a nitrát a felhasznált élelmiszeradalékok miatt 1-8 mg/kg mennyiségben található meg. Általános tapasztalat, hogy a sütéssel a nitrát mennyisége növekszik az élelmiszerekben.
Az anyatej is tartalmazhat nitrátot, ám szakmai vélemények alapján a csecsemők egészségvédelme szempontjából az anyatej nem jelentős nitrátforrás; az üvegből táplált csecsemők a vízben lévő magasabb nitráttartalomnak való kitettség és a testsúlyukhoz képest nagy mennyiségű vízbevitel miatt nagyobb arányú nitrát terhelésnek lehetnek kitéve.
Az élelmiszerek mellett a nitrát legjelentősebb forrása az ivóvíz. A nitrát ivóvízbe kerülésének egyik lehetősége az ásott kutakból származó, talajvíz eredetű ivóvíz, mely a mezőgazdasági tevékenység miatt tartalmazhat nagyobb mennyiségű nitrátot. A másik forrás a galvanizált vezetékekben pangó víz [5]. Ezekben a csövekben, amennyiben nitráttartalmú víz van jelen oxigénszegény környezetben, a Nitrosomonas baktériumok közreműködésével a nitrátból nitrit keletkezhet. Fokozhatja a nitrát-problémát, ha fertőtlenítés végett klóraminokat használnak az ivóvízrendszerben és a folyamat nincs megfelelően felügyelve.
Tanulmányok bizonyítják, hogy a nitrát a vékonybélben 100%-ban felszívódik. A felszívódott nitrát bár eloszlik a testben, mégsem halmozódik fel: 5-10%-át a szervezetben élő baktériumok nitritté, majd ammóniává alakítják
Picit szárazabban:
A nitrát és nitrit lenyelése ún. nitrozálható vegyületek egyidejű jelenlétével eredményezheti nitrozaminok (N-nitrozo-vegyületek) keletkezését. Ezek a vegyületek nitráttal, illetve nitrittel kezelt húsok főzése során is képződnek, főleg magas hőmérsékleten. Az IARC (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) álláspontja szerint a lenyelés útján bevitt nitrát és nitrit – amennyiben az N-nitrozo-vegyületek keletkezéséhez szükséges feltételek fennállnak – emberben feltehetően rákkeltő (2A csoportba sorolt). Az EPA a nitrát és nitrit rákkeltő hatását nem értékeli, ám információval szolgál több N-nitrozo-vegyület karcinogén hatásáról, így például az N-nitrozo-dimetilamin (CAS: 62-75-9) és az N-nitrozo-N-metil-etilamin (CAS: 10595-95-6) esetében B2 (feltehetően humán karcinogén) besorolást állapít meg.
Kísérleti állatokban a N-nitrozo-vegyületek bizonyítottan karcinogének és feltételezhető, hogy bizonyos tényezők, mint az alacsony savasság a gyomorban, valamint a nitrát és az N-nitrozo-vegyületek magas szintje emberben is megteremtheti a gyomorrák kialakulásához szükséges feltételeket.
Tehát az esély fennálhat bizonyos körülmények között a rák kockázata is. Nekem bőven elég a lehetősége is.
Vizsgálatok alapján az átlagos lakossági kitettség hozzávetőlegesen 140 mg nitrát/nap (beleértve az ivóvíz nitrát tartalmát). Azonban nagy mennyiségű zöldség, illetve magas nitrát tartalmú víz fogyasztása esetén ez az érték elérheti a 200 mg/fő/napot is. Nem feledkezhetünk meg a nitritbevitelről sem, hiszen egy átlagos felnőtt 0,75–2,2 mg nitritet vesz fel naponta.
Amennyiben az ivóvíz nitrát tartalma 10 mg/l alatt van, a nitrát-bevitel elsődleges forrásává a zöldségfélék lépnek elő. Vegetáriánusok esetében a zöldségekkel felvett átlagos napi bevitel 250 mg/nap (0,8 mg nitrát/testtömeg kg/nap) is lehet. Számos zöldség tartalmaz azonban olyan vegyületeket, mint pl. a C-vitamin és a polifenolok, melyek megakadályozzák az N-nitrozo-vegyületek képződését a gyomorban, így a zöldségek nitrát tartalma kisebb egészségügyi kockázatot jelent, mint az ivóvíz útján történő felvétel.
Felnőttekben nitrát esetén a toxikus dózis 2-9 g között változik, ami 33-150 mg/testtömeg kg mennyiséget jelent. Csecsemők esetében a mérgező hatás ennél jóval alacsonyabb nitrátbevitelnél is jelentkezik: a nitrát 80%-ának redukciójával számolva 3 hónapnál fiatalabb gyermek esetében a toxikus dózis 1,5-2,7 mg/testtömeg kg, más adatok szerint 37,1-108,6 mg/testtömeg kg. Ez a mennyiség már képes lehet methemoglobinémia, azaz 10%-ot elérő metHb képződés kiváltására.
Felnőtteknél mérgezéses tüneteket kiváltó nitrát mennyiség elfogyasztása elsősorban baleset, vagy orvosi kezelés (szív-és érrendszeri megbetegedések kezelése) során fordulhat elő, vagy olyan esetben, amikor egyéb tényezők (pl. csökkent gyomorsav-termelés) is szerepet játszanak. Nitrit esetében a halálos adag 33-250 mg/testtömeg kg között alakul felnőttek esetében (az alsó érték gyermekekre és idős emberekre vonatkozik), de fokozottan veszélyeztetetteknél akár 4-5 g, (67–833 mg/testtömeg kg) nitrát is halált okozhat.
A közösségi vízszolgáltatóknak szigorú vízminőségi előírásoknak kell megfelelni: mérniük kell a szolgáltatott víz nitrát- és nitrittartalmát és a vonatkozó jogszabályok értelmében a nitrátot 50 mg/l alatt, a nitritet pedig 0,5 mg/l alatt kell tartani. Tanulmányok bizonyítják, hogy a nitrát ez alatt a mennyiség alatt nem okoz egészségügyi problémát, még gyermekekben sem. Fúrt magánkutakra a vízminőség ellenőrzés azonban sokszor nem terjed ki, így főleg sekély, talajvízbe mélyített, ásott kutak esetében a szennyezés kockázata nagyobb. A magas nitráttartalmú víz fogyasztásának elkerülése érdekében ajánlatos a fúrt, vagy ásott magánkutak vizét bevizsgálni nitrit és nitrát tartalomra különösen, ha a vizet kismama, illetve később csecsemő is fogyasztja. Ha az ivóvíz ellátás magánkútból történik, a csecsemők tápszerét ajánlatos palackozott, vagy zacskós vízből készíteni. Figyelem! A víz forralása nem csökkenti annak nitrát tartalmát, csak a baktériumokat pusztítja el!
Az ioncsere és a fordított ozmózis hatékony módszere lehet a nitrát és a nitrit mennyiség csökkentésének az ivóvízben. A nitráttal szennyezett talajvíz kezelése azonban drága és a természetes kiürülése éveket, vagy évtizedeket is igénybe vehet.
A nitrát nemzetközi szabályozásában elsősorban a WHO véleményére támaszkodhatunk. A WHO által meghatározott elfogadható napi beviteli mennyiség 0–3,7 mg/kg nitrát/testtömeg kg, ivóvízben megengedett mennyisége pedig 50 mg/l.
Az EPA (IRIS) által megállapított ivóvízre vonatkoztatott nitrát határérték 1 mg nitrát-nitrogén=4,4 mg nitrát:
NOAEL(az a legnagyobb koncentráció, amely még nem okoz megfigyelhető káros hatást): 10 mg nitrát-nitrogén/l (1,6 mg/kg/nap), tehát 44 mg/l nitrát
LOAEL(az a legkisebb dózis, amelynek hatására már káros változás figyelhető meg): 11-20 mg nitrát-nitrogén/l (1,8-3,2 mg/kg/nap), tehát 48,4-88 mg/l
Nos akkor számoljunk:
Kistarcsán 25mg/l a nitrát tartalom, megiszom 2,5 liter ivóvizet egy nap tehát 62mg/nap. Főzök egy finom levest kb. 5-6 liter vízből (125-150mg) igaz ebből megeszek egy tányérral 4-5 dl (10-13mg) az ételekről, élelmiszerekről most nem beszélnék, ott akár még egyszer ugyanekkora mennyiséget be lehet vinni a szervezetbe. Az ajánlás azt mondja (NOAEL) 1.6mg/l/testtömeg kg (ez a közepe kb.). Vegyük, hogy 70 kg vagyok tehát 1,6mg*70kg az 112mg-ig jó vagyok. Tehát minden nap képes vagyok a napi megengedett határérték fölött bevinni a szervezetembe. Ezen a ponton döntöttem el, hogy ezen változtatni kell. Kezdve a víztisztítóval. És még egy számolás: Palackos ivóvíz. Egy 3 tagú család 10-12 palack vizet fogyaszt el 1 hét alatt ez kerüljön 1200Ft/hét. Van 52 hét egy évben 52*1200Ft=62400Ft. Majdnem annyi mint egy víztisztító. 520 palackból vajon menyi olajat és mikróműanyagot viszünk be a szervezetünkbe? Mennyi hulladékot termelünk csak a a palackokból?
